Az Ön márkájának belső ügyfélproblémája van
A jelöltek 86%-a jobban bízik a munkavállalói ajánlásokban, mint a vállalati hirdetésekben. Az emberek 73%-a szerint az élmény vezérli a vásárlási döntéseket, de csak 49% hiszi, hogy a márkák beváltják, amit ígérnek. A legnagyobb márkaszakadék nem Ön és ügyfelei között van – hanem a marketingosztály és a munkatársak között.
Tartalomjegyzék
Legfontosabb tanulságok
- A jelöltek 86%-a jobban bízik a munkavállalói ajánlásokban, mint a vállalati hirdetésekben – a munkatársak a legmegbízhatóbb márkacsatorna, és a legtöbb cég csak mellékesen kezeli őket
- A munkavállalók 72%-a a vállalati kultúrát a lojalitás kulcstényezőjének tartja – a kultúra maga a belső márka, nem egy különálló HR-kezdeményezés a marketing mellett
- A vállalati küldetéshez kapcsolódó munkatársak 67%-kal elkötelezettebbek – a küldetéshez való igazodás nem motivációs szólam, hanem a márka operációs rendszerének működési feltétele: ezen múlik, hogy a márka hibátlanul fut-e
- Az erős munkáltatói márka 28%-kal csökkenti a fluktuációt és 20%-kal növeli az elköteleződést – a belső márkaigazodás megtérülése mérhető és jelentős
- Az emberek 73%-a szerint az élmény vezérli a vásárlási döntéseket, de csak 49% hiszi, hogy a márkák beváltják, amit ígérnek – a 24 pontos szakadék belülről indul, nem kívülről
Egy kényelmetlen megfigyeléssel szeretnék indítani.
A legtöbb vállalat hatjegyű összegeket költ a külvilágnak szánt márkastratégiákra – weboldalak, hirdetések, közösségi média, pozicionálási nyilatkozatok, identitásrendszerek. Aztán küldenek egy Slack-üzenetet a munkatársaknak: „Itt az új márka, kérjük, használják a frissített logót.”
Ez nem márkabevezetés. Ez egy értesítés. És a kettő közötti szakadékban hal meg a legtöbb márkastratégia.
A legtöbb szervezetben a legnagyobb márkaszakadék nem a vállalat és ügyfelei között van. Hanem a marketingosztály és a többi munkatárs között. És amíg ezt a belső szakadékot nem zárják be, minden külső márkabefektetés homokra épít.
A számok, amelyeket senki nem akar hallani
Hadd mutassam meg azokat az adatokat, amelyektől a marketingvezetőknek álmatlanul kellene forgolódniuk.
A jelöltek 86%-a jobban bízik a munkavállalói ajánlásokban, mint a vállalati hirdetésekben. Nem influencerposztok. Nem fizetett média. Nem a gondosan kidolgozott márkanarratíva. Munkavállalói ajánlások. Azok az emberek, akik ténylegesen a cégnél dolgoznak, hitelesebbek bárminél, amit az ügynökség gyárt.
Ehhez jön még egy adat: a munkavállalók 72%-a a vállalati kultúrát a lojalitás kulcstényezőjének tartja. A kultúra nem különül el a márkától. A kultúra maga a belső márka. Annak a megélt tapasztalata, amit a vállalat valóban képvisel – szemben azzal, amit a weboldal állít.
És itt válik üzletileg fájdalmassá: az emberek 73%-a mondja, hogy az élmény vezérli a vásárlási döntéseket, de csak 49% hiszi, hogy a márkák ténylegesen jó élményt nyújtanak. Ez 24 pontos hitelességi szakadék, és nem az ügyfelek felé forduló érintkezési pontoknál kezdődik. Azoknál az embereknél kezdődik, akik ezeket az érintkezési pontokat kiszolgálják – a munkatársaknál.
- 86%
- a jelöltek jobban bízik a munkavállalói ajánlásokban
- 72%
- a munkavállalóké szerint a kultúra a lojalitás kulcsa
- 73%
- szerint az élmény vezérli a vásárlási döntéseket
- 49%
- hiszi, hogy a márkák jó élményt nyújtanak
Ha nem értik a márkát, nem tudják közvetíteni. Ha nem hisznek benne, nem fogják megtestesíteni. Az ügyfelek pedig megérzik a különbséget.
A magyar valóság: ahol a munkatárs maga a márka
Magyarországon ez nem elvont kérdés. Ez a legközvetlenebb üzleti valóság.
A magyar KKV-k 56%-a személyes kapcsolatokon keresztül szerez ügyfelet. Nem hirdetéseken keresztül. Nem digitális kampányokon keresztül. Személyes kapcsolatokon – azaz emberek közötti interakciókon – keresztül.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a munkatárs szó szerint a márka. Nincs köztes réteg. Nincs ügynökség, amely tompítja az inkonzisztenciát. Nincs gondosan kontrollált médiafelület, amely elrejti a belső igazodás hiányát. Amikor a magyar KKV-k több mint fele személyes ajánláson keresztül nő, minden egyes munkatársi interakció közvetlen márkaérintkezési pont.
Nyugati piacokon a belső márkaigazodás fontos stratégiai kérdés. Magyarországon az elsődleges értékesítési csatorna. A kapcsolatorientált kultúra azt jelenti, hogy a munkatársak márkaigazodása aránytalanul nagy jelentőségű – nem HR-luxus, hanem az ügyfélszerzés alapinfrastruktúrája.
Az operációs rendszer analógia
Visszatérek ahhoz a gondolathoz, hogy a márka operációs rendszer, nem eszköz. Ha a márka az OS, akkor a munkatársak az azon futó folyamatok.
Gondoljon bele, mi történik, amikor a folyamatok nincsenek összhangban az operációs rendszerrel. Az alkalmazások lefagynak. A teljesítmény romlik. A felhasználói élmény kiszámíthatatlanná válik. Néha minden gyönyörűen működik; néha látható ok nélkül lefagy.
Pontosan ez történik olyan vállalatoknál, amelyeknek erős a külső márkája, de gyenge a belső márkaigazodása. A weboldal egyet ígér. Az értékesítési hívás mást közvetít. Az ügyfélszolgálati élmény mindkettőnek ellentmond. A termék onboardingja úgy hat, mintha egy teljesen másik cég tervezte volna.
A nem igazodó munkatársak hibás kód a márka operációs rendszerén. És semmilyen külső csiszolás – sem újratervezés, sem kampány, sem átmárkázás – nem javítja ki a hibát magában a kódban.
Márkaösszhang-eltérés elemző
Értékelje minden dimenziót kétszer: egyszer a vezetőség szemszögéből, egyszer úgy, ahogyan a munkatársak megélik. Az eltérés ott van, ahol a márkaélmény megszakad.
Az igazodási szakadék a gyakorlatban
A hatékony munkáltatói márkázás 20%-kal növeli a munkavállalói elköteleződést. Az erős munkáltatói márkával rendelkező vállalatok 28%-kal csökkentik a fluktuációt. Ezek nem puha mutatók. A fluktuáció költsége a munkavállaló éves fizetésének 50–200 százaléka, a pozíciótól függően. Egy 200 fős vállalatnál a 28%-os fluktuációcsökkenés évente több százezer eurós megtakarítást jelenthet – pusztán a márkaigazodástól.
De ennél tovább megy.
A vállalati küldetéshez kapcsolódó munkatársak 67%-kal elkötelezettebbek. A küldetéshez való igazodás nem motivációs poszterszöveg, hanem működési tényező: ez dönti el, hogy a márkaígéret megvalósul-e, vagy csak meghirdetik.
A közösségi médiában is aktív munkatársakkal rendelkező vállalatok – ahol az emberek aktívan képviselik a márkát a hálózatukban – 58%-kal nagyobb valószínűséggel vonzanak tehetségeket és 20%-kal nagyobb valószínűséggel tartják meg őket. A munkatársak nem csupán a márkaélményt nyújtják. Ők a legerősebb toborzási csatorna, a leghitelesebb marketingcsatorna és a legmeggyőzőbb értékesítési csatorna.
A legtöbb vállalat ezeket három különálló problémaként kezeli (HR, marketing, értékesítés), három különálló osztállyal és három különálló költségvetéssel. Valójában egy probléma: belső márkaigazodás.
Miért nem a marketingosztály a belső márka megfelelő gazdája
Most olyat mondok, ami néhány embert kényelmetlenül érint.
Nem a marketingosztálynak kellene a belső márka gazdájának lennie. Nem azért, mert a marketing nem fontos, hanem mert a marketing ösztöne a márka kommunikálása, nem a működtetése.
Amikor a marketing vezet egy belső márkakezdeményezést, az általában így néz ki:
- Gyönyörű belső márkaprezentáció
- Egy mindenkit meghívó céges értekezlet az új pozicionálásról
- Márkaportál irányelvekkel és sablonokkal
- Talán egy Slack-csatorna #márka-nagykövetek néven
Ez kommunikáció. Nem architektúra. A különbség óriási.
A márka-architektúra azt jelenti, hogy olyan rendszereket építünk, amelyek az igazodó viselkedést alapértelmezetté teszik – nem kivétellé. Olyan folyamatok, ösztönzők, felvételi kritériumok, teljesítményértékelések és döntési keretrendszerek tervezését jelenti, amelyek mind ugyanazokat a márkaelveket erősítik.
- Belső márkaprezentáció
- Értekezlet az új pozícionálásról
- Márkaportál irányelvekkel és sablonokkal
- Az igazodó viselkedés az alapértelmezett
- Folyamatok, ösztönzők, felvételi kritériumok
- Teljesítményértékelések és döntési keretrendszerek
Amikor egy munkatárs egy kétértelmű ügyfélhelyzetben ösztönösen a helyes márkadöntést hozza – nem azért, mert memorizálta az irányelveket, hanem mert a szervezet rendszerei kalibrálták az ítélőképességét – az a működő márka-architektúra. Minden más díszítés.
A bizalomgyártó futószalag
Az emberközpontú történetmesélésre fókuszáló vállalatok 60%-os növekedést érnek el a fogyasztói bizalomban. De hol történik valójában az emberközpontú történetmesélés? Nem az ügynökség tárgyalójában. A terepen történik. Ügyfélhívásokban. Értékesítési megbeszéléseken. Ügyfélszolgálati megkeresésekben. Abban, ahogyan a futár elköszön.
A munkatársak a bizalomgyártó futószalag. Minden interakciójuk márkaérintkezési pont. A kérdés nem az, hogy van-e márkastratégia – hanem az, hogy a márkastratégia elég mélyre hatolt-e a szervezetben ahhoz, hogy minden munkatárs bizalmat gyártson, ne pedig véletlenszerű élményeket.
Az erőfeszítés nélküli márkák, amelyekről írtam (Apple, Muji, Aesop), egy ritkán emlegetett vonásban megegyeznek: aránytalanul sokat fektetnek a belső márkaigazodásba. Az Apple megszállott keresztfunkcionális integrációja. A Muji minden ügyfelekkel közvetlenül találkozó munkatársának betanítása. Az Aesop 43 fős házon belüli design csapata.
Ezek a vállalatok megértették, hogy a márka nem az, amit kívülre mondunk. A márka az, amit a munkatársak tesznek, amikor senki a marketingből nem figyel.
A valódi versenyelőny
Láttam vállalatokat közepes vizuális identitással és rendkívüli márkaélménnyel. A weboldaluk felejthető volt, de minden ügyfélinterakció következetes, szándékos és igazodó volt. Ezeknek a cégeknek magasabb volt az NPS-ük, alacsonyabb a lemorzsolódásuk és erősebb a szájreklámjuk, mint a tízszer nagyobb marketingköltségvetésű versenytársaknak.
Láttam olyan vállalatokat is, amelyek lenyűgöző vizuális identitással és katasztrofális márkaélménnyel rendelkeztek. Díjnyertes designrendszerek olyan munkatársakkal párosítva, akik nem tudták megfogalmazni, mit képvisel a cég.
A különbség mindig ugyanaz volt: belső igazodás.
A versenytársak heteken belül lemásolhatják a vizuális identitást. Hónapok alatt visszafejthetik a pozicionálást. Egy éven belül utolérhetik a termékfunkciókat. De nem tudnak reprodukálni egy szervezetet, ahol minden munkatárs – a vezérigazgatótól a legújabb belépőig – ugyanazon a márka-operációs rendszeren működik. Ennek felépítése évekbe telik, és szinte lehetetlen utánozni.
Magyarországon, ahol a KKV-k több mint fele személyes kapcsolatokon keresztül nő, ez nem stratégiai előny – ez az alapvető működési feltétel.
Hogyan lehet ezt ténylegesen megoldani?
Konkrétan fogalmazok, mert túl sok cikk ér véget közhelyekkel ebben a témában.
1. Ne kezelje a márkát és a kultúrát külön munkafolyamatként. Ugyanaz a dolog két nézőpontból. A márka a kívülről látható kultúra. A kultúra a belülről működtetett márka. Ha a márkáért és az emberekért felelős csapat soha nem beszél egymással, a márka már megrepedt.
2. Auditálja a szakadékot. Kérjen meg 20 munkatársat különböző szintekről, hogy a saját szavaikkal írják le, mit képvisel a vállalat, anélkül, hogy bármit megnéznének. Ha 20 különböző választ kap, 20-szoros igazodási problémája van. A legtöbb cégnek van.
3. Viselkedésre tervezzen, ne tudatosságra. A belső márkaprogramok azért buknak el, mert arra a kérdésre optimalizálnak: „Ismerik-e a munkatársak a márkaértékeket?” A helyes kérdés: „Hoznak-e a munkatársak a márkaértékekkel összhangban lévő döntéseket?” A tudás nem egyenlő a viselkedéssel. A viselkedést a rendszerek alakítják ki.
4. Tegye a márkát felvételi szűrővé. Minden felvétel vagy erősíti, vagy hígítja a belső márkát. Ha a felvételi folyamat nem értékeli kifejezetten a márkaigazodást, minden új munkatárssal véletlenszerűen mutálja a márkát.
5. Mérje a belső márkaegészséget ugyanolyan szigorúan, mint a külsőt. Kívülről méri a márkaismertséget, a márkapreferenciát és a márka mérlegelését. Mit mér belülről? Ha a válasz „munkavállalói elégedettségi felmérések”, akkor a rossz dolgot méri. Az igazodást mérje, ne az elégedettséget.
- 01Egy munkafolyamatA márka és a kultúra nem külön téma
- 02A szakadék auditja20 munkatárs saját szavaival
- 03Viselkedésre tervezésNe a tudatosságra
- 04Felvételi szűrőMinden felvétel erősíti vagy hígítja a márkát
- 05Belső mérésAz igazodást mérje, ne az elégedettséget
A 24 pontos szakadék itt kezdődik
A 24 pontos szakadék – az emberek 73%-a szerint az élmény vezérli a vásárlási döntéseket, csak 49% hiszi, hogy a márkák beváltják, amit ígérnek – nem marketingprobléma. Nem ügyfélélmény-probléma. Nem termékprobléma.
Belső ügyfél-probléma.
A munkatársak az első ügyfelek. Ha ők nem veszik meg a márkát, senki más sem fogja. És jelenleg a legtöbb szervezetben a munkatársak nem vették meg. Értesítést kaptak róla. Betanították őket rá. De nem tették magukévá annyira, hogy a mindennapi döntéseiket irányítaná.
Először a belső szakadékot zárja be. A külső követni fogja.
Minden márka operációs rendszernek igazodó folyamatokra van szüksége a működéshez. A munkatársak ezek a folyamatok. És amíg a belső márkaigazodást nem kezeli ugyanolyan stratégiai súllyal, költségvetéssel és szigorral, mint a külső márkaépítést, a márka az marad, ami a legtöbb márka: egy gyönyörű ígéret, amelyet a szervezet nem tud következetesen betartani.
Kapjon ilyen meglátásokat közvetlenül a postafiókjába
Hetente egy e-mail – márka-, tartalom- és növekedési architektúrával kapcsolatos meglátások.