Synphos.

Az Ön márkájának belső ügyfélproblémája van

A jelöltek 86%-a jobban bízik a munkavállalói ajánlásokban, mint a vállalati hirdetésekben. Az emberek 73%-a szerint az élmény vezérli a vásárlási döntéseket, de csak 49% hiszi, hogy a márkák beváltják, amit ígérnek. A legnagyobb márkaszakadék nem Ön és ügyfelei között van – hanem a marketingosztály és a munkatársak között.

Tartalomjegyzék

Legfontosabb tanulságok

  • A jelöltek 86%-a jobban bízik a munkavállalói ajánlásokban, mint a vállalati hirdetésekben – a munkatársak a legmegbízhatóbb márkacsatorna, és a legtöbb cég csak mellékesen kezeli őket
  • A munkavállalók 72%-a a vállalati kultúrát a lojalitás kulcstényezőjének tartja – a kultúra maga a belső márka, nem egy különálló HR-kezdeményezés a marketing mellett
  • A vállalati küldetéshez kapcsolódó munkatársak 67%-kal elkötelezettebbek – a küldetéshez való igazodás nem motivációs szólam, hanem a márka operációs rendszerének működési feltétele: ezen múlik, hogy a márka hibátlanul fut-e
  • Az erős munkáltatói márka 28%-kal csökkenti a fluktuációt és 20%-kal növeli az elköteleződést – a belső márkaigazodás megtérülése mérhető és jelentős
  • Az emberek 73%-a szerint az élmény vezérli a vásárlási döntéseket, de csak 49% hiszi, hogy a márkák beváltják, amit ígérnek – a 24 pontos szakadék belülről indul, nem kívülről

Egy kényelmetlen megfigyeléssel szeretnék indítani.

A legtöbb vállalat hatjegyű összegeket költ a külvilágnak szánt márkastratégiákra – weboldalak, hirdetések, közösségi média, pozicionálási nyilatkozatok, identitásrendszerek. Aztán küldenek egy Slack-üzenetet a munkatársaknak: „Itt az új márka, kérjük, használják a frissített logót.”

Ez nem márkabevezetés. Ez egy értesítés. És a kettő közötti szakadékban hal meg a legtöbb márkastratégia.

A legtöbb szervezetben a legnagyobb márkaszakadék nem a vállalat és ügyfelei között van. Hanem a marketingosztály és a többi munkatárs között. És amíg ezt a belső szakadékot nem zárják be, minden külső márkabefektetés homokra épít.

A számok, amelyeket senki nem akar hallani

Hadd mutassam meg azokat az adatokat, amelyektől a marketingvezetőknek álmatlanul kellene forgolódniuk.

A jelöltek 86%-a jobban bízik a munkavállalói ajánlásokban, mint a vállalati hirdetésekben. Nem influencerposztok. Nem fizetett média. Nem a gondosan kidolgozott márkanarratíva. Munkavállalói ajánlások. Azok az emberek, akik ténylegesen a cégnél dolgoznak, hitelesebbek bárminél, amit az ügynökség gyárt.

Ehhez jön még egy adat: a munkavállalók 72%-a a vállalati kultúrát a lojalitás kulcstényezőjének tartja. A kultúra nem különül el a márkától. A kultúra maga a belső márka. Annak a megélt tapasztalata, amit a vállalat valóban képvisel – szemben azzal, amit a weboldal állít.

És itt válik üzletileg fájdalmassá: az emberek 73%-a mondja, hogy az élmény vezérli a vásárlási döntéseket, de csak 49% hiszi, hogy a márkák ténylegesen jó élményt nyújtanak. Ez 24 pontos hitelességi szakadék, és nem az ügyfelek felé forduló érintkezési pontoknál kezdődik. Azoknál az embereknél kezdődik, akik ezeket az érintkezési pontokat kiszolgálják – a munkatársaknál.

A belső márka számokban
86%
a jelöltek jobban bízik a munkavállalói ajánlásokban
72%
a munkavállalóké szerint a kultúra a lojalitás kulcsa
73%
szerint az élmény vezérli a vásárlási döntéseket
49%
hiszi, hogy a márkák jó élményt nyújtanak

Ha nem értik a márkát, nem tudják közvetíteni. Ha nem hisznek benne, nem fogják megtestesíteni. Az ügyfelek pedig megérzik a különbséget.

A magyar valóság: ahol a munkatárs maga a márka

Magyarországon ez nem elvont kérdés. Ez a legközvetlenebb üzleti valóság.

A magyar KKV-k 56%-a személyes kapcsolatokon keresztül szerez ügyfelet. Nem hirdetéseken keresztül. Nem digitális kampányokon keresztül. Személyes kapcsolatokon – azaz emberek közötti interakciókon – keresztül.

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a munkatárs szó szerint a márka. Nincs köztes réteg. Nincs ügynökség, amely tompítja az inkonzisztenciát. Nincs gondosan kontrollált médiafelület, amely elrejti a belső igazodás hiányát. Amikor a magyar KKV-k több mint fele személyes ajánláson keresztül nő, minden egyes munkatársi interakció közvetlen márkaérintkezési pont.

Nyugati piacokon a belső márkaigazodás fontos stratégiai kérdés. Magyarországon az elsődleges értékesítési csatorna. A kapcsolatorientált kultúra azt jelenti, hogy a munkatársak márkaigazodása aránytalanul nagy jelentőségű – nem HR-luxus, hanem az ügyfélszerzés alapinfrastruktúrája.

Az operációs rendszer analógia

Visszatérek ahhoz a gondolathoz, hogy a márka operációs rendszer, nem eszköz. Ha a márka az OS, akkor a munkatársak az azon futó folyamatok.

Gondoljon bele, mi történik, amikor a folyamatok nincsenek összhangban az operációs rendszerrel. Az alkalmazások lefagynak. A teljesítmény romlik. A felhasználói élmény kiszámíthatatlanná válik. Néha minden gyönyörűen működik; néha látható ok nélkül lefagy.

Pontosan ez történik olyan vállalatoknál, amelyeknek erős a külső márkája, de gyenge a belső márkaigazodása. A weboldal egyet ígér. Az értékesítési hívás mást közvetít. Az ügyfélszolgálati élmény mindkettőnek ellentmond. A termék onboardingja úgy hat, mintha egy teljesen másik cég tervezte volna.

A nem igazodó munkatársak hibás kód a márka operációs rendszerén. És semmilyen külső csiszolás – sem újratervezés, sem kampány, sem átmárkázás – nem javítja ki a hibát magában a kódban.

Márkaösszhang-eltérés elemző

Értékelje minden dimenziót kétszer: egyszer a vezetőség szemszögéből, egyszer úgy, ahogyan a munkatársak megélik. Az eltérés ott van, ahol a márkaélmény megszakad.

Vezetői perspektíva
Küldetés érthetősége
Értékek napi megélése
Márkahang következetessége
Ígéret és élmény összhangja
Munkatársak márkabüszkesége
Munkatársi valóság
Küldetés érthetősége
Értékek napi megélése
Márkahang következetessége
Ígéret és élmény összhangja
Munkatársak márkabüszkesége

Az igazodási szakadék a gyakorlatban

A hatékony munkáltatói márkázás 20%-kal növeli a munkavállalói elköteleződést. Az erős munkáltatói márkával rendelkező vállalatok 28%-kal csökkentik a fluktuációt. Ezek nem puha mutatók. A fluktuáció költsége a munkavállaló éves fizetésének 50–200 százaléka, a pozíciótól függően. Egy 200 fős vállalatnál a 28%-os fluktuációcsökkenés évente több százezer eurós megtakarítást jelenthet – pusztán a márkaigazodástól.

De ennél tovább megy.

A vállalati küldetéshez kapcsolódó munkatársak 67%-kal elkötelezettebbek. A küldetéshez való igazodás nem motivációs poszterszöveg, hanem működési tényező: ez dönti el, hogy a márkaígéret megvalósul-e, vagy csak meghirdetik.

A közösségi médiában is aktív munkatársakkal rendelkező vállalatok – ahol az emberek aktívan képviselik a márkát a hálózatukban – 58%-kal nagyobb valószínűséggel vonzanak tehetségeket és 20%-kal nagyobb valószínűséggel tartják meg őket. A munkatársak nem csupán a márkaélményt nyújtják. Ők a legerősebb toborzási csatorna, a leghitelesebb marketingcsatorna és a legmeggyőzőbb értékesítési csatorna.

A legtöbb vállalat ezeket három különálló problémaként kezeli (HR, marketing, értékesítés), három különálló osztállyal és három különálló költségvetéssel. Valójában egy probléma: belső márkaigazodás.

Miért nem a marketingosztály a belső márka megfelelő gazdája

Most olyat mondok, ami néhány embert kényelmetlenül érint.

Nem a marketingosztálynak kellene a belső márka gazdájának lennie. Nem azért, mert a marketing nem fontos, hanem mert a marketing ösztöne a márka kommunikálása, nem a működtetése.

Amikor a marketing vezet egy belső márkakezdeményezést, az általában így néz ki:

  • Gyönyörű belső márkaprezentáció
  • Egy mindenkit meghívó céges értekezlet az új pozicionálásról
  • Márkaportál irányelvekkel és sablonokkal
  • Talán egy Slack-csatorna #márka-nagykövetek néven

Ez kommunikáció. Nem architektúra. A különbség óriási.

A márka-architektúra azt jelenti, hogy olyan rendszereket építünk, amelyek az igazodó viselkedést alapértelmezetté teszik – nem kivétellé. Olyan folyamatok, ösztönzők, felvételi kritériumok, teljesítményértékelések és döntési keretrendszerek tervezését jelenti, amelyek mind ugyanazokat a márkaelveket erősítik.

Kommunikáció vagy architektúra
Marketing vezette
  • Belső márkaprezentáció
  • Értekezlet az új pozícionálásról
  • Márkaportál irányelvekkel és sablonokkal
Márka-architektúra
  • Az igazodó viselkedés az alapértelmezett
  • Folyamatok, ösztönzők, felvételi kritériumok
  • Teljesítményértékelések és döntési keretrendszerek

Amikor egy munkatárs egy kétértelmű ügyfélhelyzetben ösztönösen a helyes márkadöntést hozza – nem azért, mert memorizálta az irányelveket, hanem mert a szervezet rendszerei kalibrálták az ítélőképességét – az a működő márka-architektúra. Minden más díszítés.

A bizalomgyártó futószalag

Az emberközpontú történetmesélésre fókuszáló vállalatok 60%-os növekedést érnek el a fogyasztói bizalomban. De hol történik valójában az emberközpontú történetmesélés? Nem az ügynökség tárgyalójában. A terepen történik. Ügyfélhívásokban. Értékesítési megbeszéléseken. Ügyfélszolgálati megkeresésekben. Abban, ahogyan a futár elköszön.

A munkatársak a bizalomgyártó futószalag. Minden interakciójuk márkaérintkezési pont. A kérdés nem az, hogy van-e márkastratégia – hanem az, hogy a márkastratégia elég mélyre hatolt-e a szervezetben ahhoz, hogy minden munkatárs bizalmat gyártson, ne pedig véletlenszerű élményeket.

Az erőfeszítés nélküli márkák, amelyekről írtam (Apple, Muji, Aesop), egy ritkán emlegetett vonásban megegyeznek: aránytalanul sokat fektetnek a belső márkaigazodásba. Az Apple megszállott keresztfunkcionális integrációja. A Muji minden ügyfelekkel közvetlenül találkozó munkatársának betanítása. Az Aesop 43 fős házon belüli design csapata.

Ezek a vállalatok megértették, hogy a márka nem az, amit kívülre mondunk. A márka az, amit a munkatársak tesznek, amikor senki a marketingből nem figyel.

A valódi versenyelőny

Láttam vállalatokat közepes vizuális identitással és rendkívüli márkaélménnyel. A weboldaluk felejthető volt, de minden ügyfélinterakció következetes, szándékos és igazodó volt. Ezeknek a cégeknek magasabb volt az NPS-ük, alacsonyabb a lemorzsolódásuk és erősebb a szájreklámjuk, mint a tízszer nagyobb marketingköltségvetésű versenytársaknak.

Láttam olyan vállalatokat is, amelyek lenyűgöző vizuális identitással és katasztrofális márkaélménnyel rendelkeztek. Díjnyertes designrendszerek olyan munkatársakkal párosítva, akik nem tudták megfogalmazni, mit képvisel a cég.

A különbség mindig ugyanaz volt: belső igazodás.

A versenytársak heteken belül lemásolhatják a vizuális identitást. Hónapok alatt visszafejthetik a pozicionálást. Egy éven belül utolérhetik a termékfunkciókat. De nem tudnak reprodukálni egy szervezetet, ahol minden munkatárs – a vezérigazgatótól a legújabb belépőig – ugyanazon a márka-operációs rendszeren működik. Ennek felépítése évekbe telik, és szinte lehetetlen utánozni.

Magyarországon, ahol a KKV-k több mint fele személyes kapcsolatokon keresztül nő, ez nem stratégiai előny – ez az alapvető működési feltétel.

Hogyan lehet ezt ténylegesen megoldani?

Konkrétan fogalmazok, mert túl sok cikk ér véget közhelyekkel ebben a témában.

1. Ne kezelje a márkát és a kultúrát külön munkafolyamatként. Ugyanaz a dolog két nézőpontból. A márka a kívülről látható kultúra. A kultúra a belülről működtetett márka. Ha a márkáért és az emberekért felelős csapat soha nem beszél egymással, a márka már megrepedt.

2. Auditálja a szakadékot. Kérjen meg 20 munkatársat különböző szintekről, hogy a saját szavaikkal írják le, mit képvisel a vállalat, anélkül, hogy bármit megnéznének. Ha 20 különböző választ kap, 20-szoros igazodási problémája van. A legtöbb cégnek van.

3. Viselkedésre tervezzen, ne tudatosságra. A belső márkaprogramok azért buknak el, mert arra a kérdésre optimalizálnak: „Ismerik-e a munkatársak a márkaértékeket?” A helyes kérdés: „Hoznak-e a munkatársak a márkaértékekkel összhangban lévő döntéseket?” A tudás nem egyenlő a viselkedéssel. A viselkedést a rendszerek alakítják ki.

4. Tegye a márkát felvételi szűrővé. Minden felvétel vagy erősíti, vagy hígítja a belső márkát. Ha a felvételi folyamat nem értékeli kifejezetten a márkaigazodást, minden új munkatárssal véletlenszerűen mutálja a márkát.

5. Mérje a belső márkaegészséget ugyanolyan szigorúan, mint a külsőt. Kívülről méri a márkaismertséget, a márkapreferenciát és a márka mérlegelését. Mit mér belülről? Ha a válasz „munkavállalói elégedettségi felmérések”, akkor a rossz dolgot méri. Az igazodást mérje, ne az elégedettséget.

Az öt lépés a megoldáshoz
  1. 01Egy munkafolyamatA márka és a kultúra nem külön téma
  2. 02A szakadék auditja20 munkatárs saját szavaival
  3. 03Viselkedésre tervezésNe a tudatosságra
  4. 04Felvételi szűrőMinden felvétel erősíti vagy hígítja a márkát
  5. 05Belső mérésAz igazodást mérje, ne az elégedettséget

A 24 pontos szakadék itt kezdődik

A 24 pontos szakadék – az emberek 73%-a szerint az élmény vezérli a vásárlási döntéseket, csak 49% hiszi, hogy a márkák beváltják, amit ígérnek – nem marketingprobléma. Nem ügyfélélmény-probléma. Nem termékprobléma.

Belső ügyfél-probléma.

A munkatársak az első ügyfelek. Ha ők nem veszik meg a márkát, senki más sem fogja. És jelenleg a legtöbb szervezetben a munkatársak nem vették meg. Értesítést kaptak róla. Betanították őket rá. De nem tették magukévá annyira, hogy a mindennapi döntéseiket irányítaná.

Először a belső szakadékot zárja be. A külső követni fogja.

Minden márka operációs rendszernek igazodó folyamatokra van szüksége a működéshez. A munkatársak ezek a folyamatok. És amíg a belső márkaigazodást nem kezeli ugyanolyan stratégiai súllyal, költségvetéssel és szigorral, mint a külső márkaépítést, a márka az marad, ami a legtöbb márka: egy gyönyörű ígéret, amelyet a szervezet nem tud következetesen betartani.

Megépítsük Önnek ezt az architektúrát?

Nemcsak írunk a márka-, tartalom- és növekedési architektúráról – meg is építjük. Ha az Ön cége készen áll a szisztematikus növekedésre, beszéljünk.

Indítsa el a diagnózist
LAP 04 / 07Blog